Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Városi keresésre szakosodnak

2017.01.15
Zsaru Magazin
Speciális szimatok adtak egymásnak találkát Budapesten az év végén: bajor és magyar blökik vezetői eszmét, a szolgálati ebek szagot cseréltek.

A változó világra reagáltak sűrű farokcsóválás közepette rhodesiai, angol, olasz, belga és német nemesítésű, extra képességű ebek, és természetesen elhozták magukkal magyar és német rendőr, valamint hazai polgárőr és civil személykereső kétlábú kollégáikat is. Kántor és Mancs hazájában hagyománya van a kutyás keresésnek, az őszi gyakorlati kurzuson a zsaruk azért dolgoztak segítők bevonásával, hogy az igen hasznos szolgálati ágnak a modernizációval átszőtt világban is jövője legyen.

 


Németek és magyarok, zsaruk és civilek

 

– A rendőrségi szemléletnek figyelembe kell vennie minden társadalmi változást, mint munkánkat meghatározó tényezőt – adta meg az összejövetel mottóját Gránicz Csaba törzszászlós, a Készenléti Rendőrség kutyás szolgálati alosztályának kutyavezetője, egyben Fickó, a szálkásszőrű magyar–német vizslakeverék irányítója. – Az urbanizáció térnyerése nagyban befolyásolja a korábban bejáratott szakmai protokollt a nyomkeresés, személykutatás területén is. Külföldi tapasztalatok igazolják, hogy a népesség egyre inkább városiasodó életvitelére reflektálva érdemes új eljárásokat kidolgozni az eredményes feladatellátás érdekében.

 


Fickós találat

 

A fokozottan városokba települő lakosságeloszlásnak rendészeti szempontból az a jelentősége, hogy matematikai törvényszerűség alapján a bűncselekmények, eltűnések is egyre nagyobb arányban ebben a közegben valósulnak meg. Évtizedekkel ezelőtt el lehetett mondani a nyomkutatásról, hogy az természetes, tehát nem épített környezetben zajlott, ma már jellemzően aszfaltdzsungelben, betonrengetegben, szilárd burkolatú felületeken. A kutya a XXI. században is vitathatatlan segítő, az ebek bámulatosan érzékeny szaglása az emberi orr érzékeléséhez képest akár százmilliószorosan (!) oldott hígításban is képes azonosítani illatokat. A kutyák alapvetően kétféle úton észlelnek szagnyomot: a levegőben szálló illatfelhők és a talajsérüléseken hagyott szagok igazítják őket útba.

 

– A városi környezetben a talajsérülésekre hagyatkozni egyre kisebb mértékben lehet, ezért nemzetközi keresőkutyás berkekben évekkel ezelőtt elkezdődött egy, csak az úgynevezett légszimatra hagyatkozó követés – mondta Derék kutya társa, Habony Csaba zászlós, kutyavezető. – Az emberi érzékszervek számára észrevehetetlenül minden másodpercben, minden méteren hullajtunk magunkról hámsejteket, ezek a kutyák számára elegendők a keresett ember útvonalának rekonstruálására. A légszimatos követésre kiválóan alkalmasak a vadászkutyák, biológiailag az ő szaglóhámsejt-felületük a legnagyobb, legkiterjedtebb érzékelésű, így van rá esély, hogy a jövőben egyre elterjedtebbek lesznek a rendőrség e szakterületén a kopók, vizslák, vérebek, terrierek.

 

Az eleddig a rendőri állományt hűségesen segítő juhászkutyáknak, őrző-védő beállítottságú ebeknek persze nem kell megrettenniük, rájuk a jövőben is szüksége lesz a testületnek. A vadászkutyák specialisták, nem alkalmazhatók olyan hatékonysággal járőrszolgálatra, tömegkezelésre, drogkeresésre, ember- és területvédelemre, mint az évtizedek óta bizonyító német és belga juhászok, rottweilerek. A közeljövőben várható jogszabály-módosítások után vizsgarendszer teszi lehetővé az új fajták képességeinek mérését, így a várakozás szerint a légszimatra koncentráló keresőkutyák is szolgálati ebek lehetnek.

 

– A szakmában mantrailingnek nevezett keresési szisztéma alkalmazásánál nem követelmény a centiméterre pontos helymeghatározás, a kutya a fel­adatnál vagy az éles bevetéskor inkább lehatárol egy számunkra már könnyen átvizsgálható méretű területet – beszélt a nemzetközi tudásátadásról Szávity József zászlós, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi kutyás alosztályának kutyavezetője, aki Tampa nevű ebével vett részt a tréningen. – Németországban többéves hagyománya van ennek a rendszernek, tapasztalataik megosztására, közös gyakorlásra érkezett hozzánk három kolléga négy kutyával.

 

Thomas Koch, Thomas Schaf­fer és Thilo Pierzer nyomozók Bajorországból utaztak Budapestre Assával, aki fekete-erdei kopó, a mosómedvekopó Danny­vel, a belga juhász Dastyval és az arisztokratikus fellépésű angol vérebbel, Chamberlainnel. Mr. Chamberlain gyomorpanaszai miatt a szombat délelőtti, városligeti gyakorlást kihagyta, helyette búsan, kanállal – meg némi rendőri segítséggel – diétás rizottót evett. Kilenc blöki mutatta be felkészültségét, a felvett szagnyom alapján sorra mind megtalálták az időközben előlük elbúvó segítőket. A sikeres teljesítés után nem maradt el az előre egyeztetett pozitív visszacsatolás: jutalomkolbász, közös ugrálás vagy a megtalált emberrel kánonban vonítás.

 


Thilo Pierzer és Danny a követés végén

 

– A rendőröktől mindig sokat lehet tanulni, az ő munkájukban nagy számban fordul elő riasztás. A mi civil szervezetünk profilja is a személykeresés, és a többéves jó viszonynak köszönhetően csatlakoztunk a német–magyar hatósági gyakorláshoz – mondta Farkas Viktória és Janovszky Gergely, akik Gradót, az olasz vizslát és Zuvant, a rodéziai ridgebacket vitték magukkal.

 

 


A munka jutalma

 

A Budapesti Mantrailing Akadémia harmadik tagja, Bánszki András polgárőr egy ugribugri foxterrierrel és egy közel félmázsás cane corsóval vett részt az összejövetelen:

 

– Polgárőr szolgálatokon kutyát nem alkalmazhatunk, de eltűnt emberek keresésénél nagyon hasznos minden tapasztalat felhasználása.

 

A német zsaruk barátilag-bajtársilag megosztották ismereteiket, nem mellesleg csordultig teltek budapesti élményekkel. A két és fél napos tréningen gyakoroltak a főváros több kerületében, és Szentendre sikátoraiban is megfordultak kutyáikkal, akik érzékeny orrukat a hűvösödő levegőbe tartva ismerkedtek Magyarországgal.

 

SZILÁGYI ATTILA
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ

Forrás: police.hu

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Facebook


Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 422509
Hónap: 1939
Nap: 58